A CLIMAFORCEELIFE projekt keretében tanulmányúton vettek részt a Soproni Egyetem hallgatói a WWF Magyarország és a Kaán Károly Ökoklub szervezésében 2022. november 4. és 6. között. A tanulmányút témája a „Klímaadaptációs lehetőségek a kelet-közép-európai régióban”, azon belül pedig a biológiai sokféleség növelése, valamint a klímaalkalmazkodás volt.
A tanulmányutat Bódis Pál, erdőmérnök, a WWF Magyarország Erdő Programjának projekt koordinátora vezette.
Első nap a Balaton-felvidéken Siffer Sándor tölgyeseit látogatták meg, aki szálaló üzemmódban gazdálkodik fiaival. A WWF tudományos munkatársaként jelen volt Sütő Dávid ökológus, aki a területen végzett vadhatással kapcsolatos kutatásait mutatta be.
A terepi program folytatásaként a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Koloska-völgyi saját vagyonkezelésű területeit járták be Vers József tájegységvezető kalauzolásával. A különböző erdőrészek terepi viszonyait hasznukra fordítva lékeket alakítottak egyes facsoportokat kivéve, a lékek bővítését a fák gyűrűzésével, azok későbbi pusztulásával érik el, mindezzel elősegítve erdőik megújulását és élőhelykészletének bővülését. A területen kitermelt faanyagot az erdőben hagyják az erdő élőhely kínálatának és szerkezeti sokszínűségének bővítése céljából.
A terepi kirándulás második napját a Dunakanyarban töltötték a résztvevők. Először Flamich Gábor magánerdőgazdálkodó kosdi erdejébe látogattak, ahol Tímár Gábor erdőtervezővel együtt mutatták be a hallgatóknak a magánerdő-gazdálkodás klímaadaptációs lehetőségeit. A kosdi erdőrészeket többnyire átalakító üzemmódban kezelik. Kiemelték, hogy a folyamatos erdőborítás az erdőklíma megőrzése és fenntartása miatt is fontos lehetőség a jövő erdőgazdálkodási gyakorlatában. Az erdőgazdálkodó erdőterületein idegenhonos akácerdők fafajcserés szerkezetátalakításokat is végzett, melynek során ezeket az erdőket őshonos, tölgy főfajú lomberdőkké alakítja.
A tanulmányút zárásaként a délutáni program során az Ipolyerdő Zrt. erdőiben Barton Zsolt és Standovár Tibor erdőökológus vezetésével a Mogyorósi-lapos bükkös-tölgyes szálaló erdőjét tekinthették meg, ahol szálaló, örökerdő gazdálkodást folytatnak, majd a Rózsakunyhótól indulva ellátogattak az ún. „Szép erdőbe”, ami nagyon szép, 140 éves, szálalóvágással kezelt kocsánytalan tölgyes erdő.
Fotó: Vald Erik
