A WWF Magyarország a CLIMAFORCEELIFE, valamint a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt közös rendezvényeként 2024. november 12-13-án szakmai workshopot szervezett. A szakmai találkozó célja a hegy- és dombvidéki erdőkben alkalmazható, természetes vízmegtartásban érintett ágazatok gyakorlati tapasztalatainak megosztása, a klímaalkalmazkodás kapcsán további lehetőségeinek és korlátainak megvitatása volt. Különös hangsúlyt helyeztünk arra, hogy kezelői, gazdálkodói, hatósági, kutatói társterületek szakemberei együtt dolgozhassanak a két nap folyamán.
A munkaértekezlet helyszíne a Börzsöny déli oldalán található Szendehely-Katalinpuszta volt.
A közös gondolkodás elősegítésére, támogatására előadókat kértünk fel, akik a jártassági területükön az erdei vízvisszatartással kapcsolatos ismereteiket, tapasztalataikat, megvalósított projektjeiket, kutatási eredményeiket mutatták be.
A vitaindító előadások, pódiumbeszélgetések és moderált beszélgetések három tematikus blokkba rendezve engedtek betekintést egy egy részterületbe
- Tudományos háttér: A hegy- és dombvidéki erdők vízgazdálkodása és a klímaváltozás, ökológiai hatások, gazdasági hatások, vízvisszatartás, klímaadaptációs és természetvédelmi hozadékok, alkalmazott kutatások, terepi tapasztalatok
- Szabályozási, hatósági háttér: Pódiumbeszélgetés a szabályozási háttérről, engedélyezési eljárásokról és tapasztalatokról a különböző szakterületek és hatóságok képviselőinek bevonásával
- Gyakorlati tapasztalatok: Megvalósult terepi kísérletek természetes vízmegtartás alkalmazására hegy- és dombvidékeken, hazai és nemzetközi jó gyakorlatok, tanulságok, korlátok és jövőbeni beavatkozási irányok
A “tudomány a gyakorlatban” blokkban a következő előadások hangzottak el:
Bódis Pál, WWF Magyarország, Erdő program projekt koordinátor: Köszöntő és CLIMA4CEELIFE „Klímabarát erdőkezelés Közép- és Kelet-Európában” projektismertető
Dr. Kalicz Péter, Soproni Egyetem, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet: Az erdei vízkörzés és a vízvisszatartás
Dr. Csabai Zoltán, Pécsi Tudományegyetem, Hidrobiológiai tanszék Kiszáradásról sokrétűen: A biodiverzitás és az ökoszisztéma folyamatok és szolgáltatások átalakulása a DRYvER projekt eredményei alapján
Dr. Czigány Szabolcs, Dr. Pirkhoffer Ervin, Pécsi Tudományegyetem, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék: Túl sok vagy túl kevés víz a hazai kisvízgyűjtőkön: Monitoringgal és modellekkel a szélsőségek ellen
Karakai Tamás, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Börzsönyi tájegység tájegységvezetője:Vízfogó tevékenységek a Börzsönyben
Pódiumbeszélgetés a szabályozási háttérről
Moderátor: dr. Gáspár Vera, vezető-főtanácsos, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága
Beszélgetőtársak:
Dobay Péter, főosztályvezető, Pest Vármegyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály
- Vimi Zoltán, főosztályvezető, Energiaügyi Minisztérium, Vízgazdálkodási Szabályozási Főosztály
Galamb István, osztályvezető, Pest Vármegyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Természetvédelmi osztály
A pódiumbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a természetes vízmegtartással kapcsolatos tevékenységek elterjedése kívánatos, az az összes érintett ágazat számára járhat előnyökkel, ugyanakkor sokszor újszerű megközelítéseket igényel mind a gyakorló szakemberek, mint a tevékenységüket felülgyelő hatóságok részéről. A jelenlegi jogi környezet inkább a mérnöki jellegű jól szabályozható beavatkozásokra alakult ki, ami természetes vízmegtartó beavatkozásokra esetenként korlátozottan, esetleg nehézkesen alkalmazható, ezen szabályozások felülvizsgálata a jövőben indokolttá válhat.
Vízvisszatartás, klímaadaptációs és természetvédelmi szempontok, hazai és külföldi jó gyakorlatok
Dr. Ficsor Johanna, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Területi Vízgazdálkodási Tanszék: A természetalapú vízmegtartó megoldások műszaki és vízgazdálkodási alapjai
Farkas Viktor Mátyás, WWF Magyarország, Klíma-Energia Program, klímaadaptációs szakértő: Vízmegtartás mint árvízkockázat-kezelés és szárazodás fékezésének eszköze – példák Lengyelországból és Angliából
Dr. Juhász Erika, Ökológiai Kutatóközpont, Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport: Hódgátak és hódgát-analógok szerepe a vízgazdálkodásban és a biodiverzitás megőrzésében
Réder Ferenc, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, Műszaki Közbeszerzési Osztály, stratégiai referens: KEHOP Pluszban várható felhívás Zöld Infrastruktúra (Természet alapú megoldásokkal) témában, kitekintéssel a jó gyakorlatokra a világban
A jelenlévők saját tapasztalatainak megosztása, hozzászólások, vita, kérdések és válaszok
Az esti közös vacsora, és az utána következő kötetlen beszélgetés is jó lehetőséget adott új ismeretségek begyűjtésére és a nézőpontok, tapasztalatok átbeszélésére.
A november 13-i, szerdai terepbejáráson a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Ipolyerdő Zrt. által a Börzsöny területén megvalósított kisléptékű vízmegtartó beavatkozásainak megismerésére volt lehetősége a résztvevőknek.
A nap a házigazdáink, Karakai Tamás, a DINPI tájegységvezetője, Varga Zoltán és Zanati László erdészetvezetők Ipolyerdő Zrt. bemutatkozásával és a helyi viszonyok ismertetésével kezdődött.
Ezt követően az elmúlt évtizedben a Börzsönyben végzett természetes vízmegtartási beavatkozásainak példáit néztük meg és tárgyaltuk a következő kiemelt példákon keresztül:
Vízfogó tóka: kétéltű szaporodóhely a Foltán-tisztás alatt – Diósjenő 58/A (Börzsöny Alapítvány, DINPI, Ipolyerdő Zrt Diósjenői Erdészet) – A felszínen megjelenő szivárgó víz visszatartásával, folyamatos vízfelületet, ívóhelyet biztosítanak biztosítanak. Különös, kiemelendő megoldás volt, hogy a medence túlfolyója nem a lejtő oldalon, hanem a hegy felőli oldalon, viszonylag szélesen került kialakításra, ezzel is fékezve az eróziót és a lefolyás sebességét
Vízterelő vápák és beszivárogtató mélyedések erdei feltáróúton, erdészeti útjavítás keretében – “Strekk” (DINPI, Ipolyerdő Zrt Diósjenői Erdészet). Az erdészeti feltáróutakon kialakult vízállások elvezetésén túlmutató koncepcionális szintű tervezés zajlik az erdészetek területén. A Kemencei Erdészet által üzemeltetett földmunka-gép segítségével az utak karbantartása során úgy alakítják ki az útfelületet, hogy a rajta folyó csapadékvíz ne gyorsulhasson fel, a felgyűlő vízet pedig az utak mentén kialakított nagyobb méretű ülepítő medencékbe vezetik, amik a csapadékvíz mellett a hordalék lemosódását is lassítják.
Útjavítással egybekötött tóka-kialakítás több céllal: vízmegtartás, hosszabb távú útstabilizálás, kisvízfolyás vízminőség-védelme, kétéltű-szaporodóhely kialakítása Királyháza fölött (DINPI, Ipolyerdő Zrt Kemencei Erdészete). A Kemence-patak medrében kialakított stabilizált gázlóhoz kapcsolódóan a Király-kút forrás vizével ellátott nagyobb területű, több száz négyzetméteres égerlápjellegű vizesélőhelyezet alakítottak ki. A beton műtárggyal kialakított gázló egyben egy kisebb felső túlfolyású duzzasztóként működik.
Az elhangzott előadások diái, amelyek megosztására engedélyt kaptunk, erről a linkről letölthetők: https://drive.google.com/drive/folders/1Y_VD4P9p_UFPILwivXQXCH9mk-_Px7uw
Réder Ferenc az előadásában említett jó példákhoz kapcsolódóan küldött nekünk további hivatkozásokat, amelyeket az alábbiakban szintén megosztunk további szíves felhasználásra:
A lengyel erdészetek vizes projektjéről bővebben:
A lengyelek segédlete jó műszaki paraméterekkel:
http://www.malaretencja.pl/images/publikacje/wytyczne.pdf alternatív link:
A kassai régió bemutatott projektjének leírása:
https://www.facebook.com/watch/?v=1253616722497483
pdf angolul:
https://www.waterholistic.com/wp-content/uploads/2021/05/KSK-EN.pdf
A rendezvény az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósult meg.
