A WWF Magyarország a CLIMAFORCEELIFE, valamint a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt közös rendezvényeként 2024. november 12-13-án szakmai workshopot szervezett. A szakmai találkozó célja a hegy- és dombvidéki erdőkben alkalmazható, természetes vízmegtartásban érintett ágazatok gyakorlati tapasztalatainak megosztása, a klímaalkalmazkodás kapcsán további lehetőségeinek és korlátainak megvitatása volt. Különös hangsúlyt helyeztünk arra, hogy kezelői, gazdálkodói, hatósági, kutatói társterületek szakemberei együtt dolgozhassanak a két nap folyamán.
A munkaértekezlet helyszíne a Börzsöny déli oldalán található Szendehely-Katalinpuszta volt.
A közös gondolkodás elősegítésére, támogatására előadókat kértünk fel, akik a jártassági területükön az erdei vízvisszatartással kapcsolatos ismereteiket, tapasztalataikat, megvalósított projektjeiket, kutatási eredményeiket mutatták be.
A vitaindító előadások, pódiumbeszélgetések és moderált beszélgetések három tematikus blokkba rendezve engedtek betekintést egy egy részterületbe
- Tudományos háttér: A hegy- és dombvidéki erdők vízgazdálkodása és a klímaváltozás, ökológiai hatások, gazdasági hatások, vízvisszatartás, klímaadaptációs és természetvédelmi hozadékok, alkalmazott kutatások, terepi tapasztalatok
- Szabályozási, hatósági háttér: Pódiumbeszélgetés a szabályozási háttérről, engedélyezési eljárásokról és tapasztalatokról a különböző szakterületek és hatóságok képviselőinek bevonásával
- Gyakorlati tapasztalatok: Megvalósult terepi kísérletek természetes vízmegtartás alkalmazására hegy- és dombvidékeken, hazai és nemzetközi jó gyakorlatok, tanulságok, korlátok és jövőbeni beavatkozási irányok
A “tudomány a gyakorlatban” blokkban a következő előadások hangzottak el:
Bódis Pál, WWF Magyarország, Erdő program projekt koordinátor: Köszöntő és CLIMA4CEELIFE „Klímabarát erdőkezelés Közép- és Kelet-Európában” projektismertető
Dr. Kalicz Péter, Soproni Egyetem, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet: Az erdei vízkörzés és a vízvisszatartás
Dr. Csabai Zoltán, Pécsi Tudományegyetem, Hidrobiológiai tanszék Kiszáradásról sokrétűen: A biodiverzitás és az ökoszisztéma folyamatok és szolgáltatások átalakulása a DRYvER projekt eredményei alapján
Dr. Czigány Szabolcs, Dr. Pirkhoffer Ervin, Pécsi Tudományegyetem, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék: Túl sok vagy túl kevés víz a hazai kisvízgyűjtőkön: Monitoringgal és modellekkel a szélsőségek ellen
Karakai Tamás, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Börzsönyi tájegység tájegységvezetője:Vízfogó tevékenységek a Börzsönyben
Pódiumbeszélgetés a szabályozási háttérről
Moderátor: dr. Gáspár Vera, vezető-főtanácsos, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága
Beszélgetőtársak:
Dobay Péter, főosztályvezető, Pest Vármegyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály
- Vimi Zoltán, főosztályvezető, Energiaügyi Minisztérium, Vízgazdálkodási Szabályozási Főosztály
Galamb István, osztályvezető, Pest Vármegyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Természetvédelmi osztály
A pódiumbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a természetes vízmegtartással kapcsolatos tevékenységek elterjedése kívánatos, az az összes érintett ágazat számára járhat előnyökkel, ugyanakkor sokszor újszerű megközelítéseket igényel mind a gyakorló szakemberek, mint a tevékenységüket felülgyelő hatóságok részéről. A jelenlegi jogi környezet inkább a mérnöki jellegű jól szabályozható beavatkozásokra alakult ki, ami természetes vízmegtartó beavatkozásokra esetenként korlátozottan, esetleg nehézkesen alkalmazható, ezen szabályozások felülvizsgálata a jövőben indokolttá válhat.
Vízvisszatartás, klímaadaptációs és természetvédelmi szempontok, hazai és külföldi jó gyakorlatok
Dr. Ficsor Johanna, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Területi Vízgazdálkodási Tanszék: A természetalapú vízmegtartó megoldások műszaki és vízgazdálkodási alapjai
Farkas Viktor Mátyás, WWF Magyarország, Klíma-Energia Program, klímaadaptációs szakértő: Vízmegtartás mint árvízkockázat-kezelés és szárazodás fékezésének eszköze – példák Lengyelországból és Angliából
Dr. Juhász Erika, Ökológiai Kutatóközpont, Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport: Hódgátak és hódgát-analógok szerepe a vízgazdálkodásban és a biodiverzitás megőrzésében
Réder Ferenc, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, Műszaki Közbeszerzési Osztály, stratégiai referens: KEHOP Pluszban várható felhívás Zöld Infrastruktúra (Természet alapú megoldásokkal) témában, kitekintéssel a jó gyakorlatokra a világban
A jelenlévők saját tapasztalatainak megosztása, hozzászólások, vita, kérdések és válaszok
Az esti közös vacsora, és az utána következő kötetlen beszélgetés is jó lehetőséget adott új ismeretségek begyűjtésére és a nézőpontok, tapasztalatok átbeszélésére.
A november 13-i, szerdai terepbejáráson a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Ipolyerdő Zrt. által a Börzsöny területén megvalósított kisléptékű vízmegtartó beavatkozásainak megismerésére volt lehetősége a résztvevőknek.
A nap a házigazdáink, Karakai Tamás, a DINPI tájegységvezetője, Varga Zoltán és Zanati László erdészetvezetők Ipolyerdő Zrt. bemutatkozásával és a helyi viszonyok ismertetésével kezdődött.
Ezt követően az elmúlt évtizedben a Börzsönyben végzett természetes vízmegtartási beavatkozásainak példáit néztük meg és tárgyaltuk a következő kiemelt példákon keresztül:
Vízfogó tóka: kétéltű szaporodóhely a Foltán-tisztás alatt – Diósjenő 58/A (Börzsöny Alapítvány, DINPI, Ipolyerdő Zrt Diósjenői Erdészet) – A felszínen megjelenő szivárgó víz visszatartásával, folyamatos vízfelületet, ívóhelyet biztosítanak biztosítanak. Különös, kiemelendő megoldás volt, hogy a medence túlfolyója nem a lejtő oldalon, hanem a hegy felőli oldalon, viszonylag szélesen került kialakításra, ezzel is fékezve az eróziót és a lefolyás sebességét
Vízterelő vápák és beszivárogtató mélyedések erdei feltáróúton, erdészeti útjavítás keretében – “Strekk” (DINPI, Ipolyerdő Zrt Diósjenői Erdészet). Az erdészeti feltáróutakon kialakult vízállások elvezetésén túlmutató koncepcionális szintű tervezés zajlik az erdészetek területén. A Kemencei Erdészet által üzemeltetett földmunka-gép segítségével az utak karbantartása során úgy alakítják ki az útfelületet, hogy a rajta folyó csapadékvíz ne gyorsulhasson fel, a felgyűlő vízet pedig az utak mentén kialakított nagyobb méretű ülepítő medencékbe vezetik, amik a csapadékvíz mellett a hordalék lemosódását is lassítják.
Útjavítással egybekötött tóka-kialakítás több céllal: vízmegtartás, hosszabb távú útstabilizálás, kisvízfolyás vízminőség-védelme, kétéltű-szaporodóhely kialakítása Királyháza fölött (DINPI, Ipolyerdő Zrt Kemencei Erdészete). A Kemence-patak medrében kialakított stabilizált gázlóhoz kapcsolódóan a Király-kút forrás vizével ellátott nagyobb területű, több száz négyzetméteres égerlápjellegű vizesélőhelyezet alakítottak ki. A beton műtárggyal kialakított gázló egyben egy kisebb felső túlfolyású duzzasztóként működik.
Réder Ferenc az előadásában említett jó példákhoz kapcsolódóan küldött nekünk további hivatkozásokat, amelyeket az alábbiakban szintén megosztunk további szíves felhasználásra:
A lengyel erdészetek vizes projektjéről bővebben:
A lengyelek segédlete jó műszaki paraméterekkel:
http://www.malaretencja.pl/images/publikacje/wytyczne.pdf (lengyel nyelven)
alternatív link:
A kassai régió bemutatott projektjének leírása:
https://www.facebook.com/watch/?v=1253616722497483
pdf angolul:
https://www.waterholistic.com/wp-content/uploads/2021/05/KSK-EN.pdf
A rendezvény az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósult meg.
